Gyuriéknál, akiknek MI lettünk a családja

Nyírvasváriban szintén egy olyan családot látogattunk, akikkel már régóta kapcsolatban vagyunk. Barátságunk 2007-ben kezdődött, amikor a srácok még tinédzserként gyermekotthonban éltek. Azóta kiköltöztek és sok rossz és jó döntés közepette, két gyermeket nevelve élnek. (Fotókért kattints ide!)

Voltak idők amikor a körülményeik miatt olyan reménytelenséget láttam a szemükben, hogy azt gondoltam már nem nagyon lesz előre…

Aztán valami átfordult, és a terveket tettek követték.

Ide is hoztunk bútorokat, illetve ruhákat, de a nagy örömet ezúttal az okozta, hogy a szülők úgy döntöttek, Isten és ember előtt is hivatalosan összekötik az életüket, tehát összeházasodtak. Az esküvőt követően a pár köszönetet mondott a szervezésért, amiben kb 15-en vettünk részt. Azt mondta, hogy mi vagyunk a családja. Mondom ezt úgy, hogy nem tudom, hogy a M I voltaképpen hány embert jelent, akik évek alatt foglalkoztak velük.

Az évek óta szórt magok kikeltek. Ez Isten kegyelme. Soha nem tudjuk hogy mitől kel életre az elvetett mag. De náluk úgy tűnik életre kelt.