Tiszadob- Tiszavasvári: az évek óta várt találkozó napja

A segítő szakmában az egyik legkülönlegesebb élmény az, amikor látjuk, hogy az évek óta kitartó munkával vetett és öntözött mag egyszer csak kipattan és virágos erdővé érik.

Éveken keresztül látogattuk Budapestről a Tiszadobi Gyermekotthon lakóit, és mindig szomorúan vettük tudomásul, hogy olyan messziről nagyon kicsi hatékonysággal tudunk dolgozni.

További fotókat az eseményről ide kattintva találsz!

Az elmúlt hetekben tudomásunkra jutott, hogy a szomszédos Tiszavasváriban van egy nagyrészt romákból álló gyülekezet, akik szívesen nyitnak gyermekotthonok felé. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy romákból áll a közösség, mert abban a régióban kiemelten magas azon romák száma, akik a gyermekvédelmi szakellátásban vannak. Köztük sokan éppen Tiszavasváriból kerültek a Tiszadobi Gyermekotthoba.

Célunk, hogy összekössük ezeket a helyi közösségeket a helyi gyermekotthonokkal, illetve minden tudást és tapasztalatot, amit évek alatt összeszedtünk átadjunk nekik.

Nagy örömünkre az egyik önkéntesünk, Bihari Levente, november 1-én útrakelt, hogy a tiszadobi gyermekotthon lakóival találkozzon. Ott az egyik fiatallal tart fent mentori kapcsolatot. Látogatása során adomány ruhákat is osztott a fiatalok között.

A tiszavasvári alkalom is különlegesre sikerült. A pásztor az alkalom kellős közepén leállított mindent és kérte a fiatalokat, hogy menjenek előre. Először a gyülekezetbe járó anyákat, majd az apákat szólitotta fel, hogy öleljék meg egyenként a fiatalokat.

Hisszük, hogy azoknak a fiataloknak, akikről lemondtak a szüleik, a társadalom felelőssége, hogy melléjük álljon, felemelje fejüket és szemébe nézve azt mondja: NEM VAGY EGYEDÜL!

Nagyon hálásak vagyunk ennek a roma pásztornak a szívéért, és azért, hogy ilyen távolból, szinte ismeretlenül is ugyanúgy tudunk gondolkodni.